Immane
Név: Immane (nem az eredeti neve)
Becenév: -
Nem: mén
Kor: 8 év || idős
Származás: Olaszország
Fajta: földi
Ménes: -
Rang: száműzött
Kijátszó: Luufa
Elérhetőség: gmail/fb
Képessége: A madarakkal, de csak velük képes szót érteni. Ez a képessége már ritkán van használatban, amióta egy holló szegődött mellé.
Képes füstté alakítani bármit, vagy porrá zúzni dolgokat, amit akár, megsemmisítésnek is lehetne nevezni. Mellesleg, a füstbe olyan anyag keverődik, ami mérgező, így Immanen, (aki ugye, immunis rá, hiszen ő alkotja) kívül mindenki belefullad a közelben. Veszélyes erő, nem érdemes packázni vele, hogy használja is.
Jellem: Nem társasági lény. Vén, és rusnya, ami elijeszti a társaságot. Csendes, néha alig bír beszélni. Pedig nagyon bölcs. Sok időt megélt, sok mindent átélt. Megkaparta őt az idő fogsora, pedig régen, tekintélyes volt. Általában elutasító, már végképp a magány felé hajlik, mellesleg, úgysem akar senki a társaságában lenni. Immane neve már a csikók rém meséiben is szerepel. Olyan már, mint a mumus. Pedig igazából, kedves és szívesen beszélget. Kivéve, amikor a betegség gyötri, és alig bírja a szavakat kipréselni magából. Régebben jobb szerették a társaságát, néhányan most is a közelébe merészkednek, de vagy bántják, vagy egyszerűen nem mernek hozzászólni. Szívesen beszélgetne, de senki nem akar a társaságában lenni. Pedig van pár jó tanácsa az élethez…
Külső tulajdonságok: Rémesen fest, de ez nem meglepő. Öreg, kitaszított, és sok kínt elszenvedett. Rettenetesen gebe, szőre kikopott, bőre néhol csupasz és kopár. Sörénye, farka megtépázott, kihullott. Állandó verejtékezése miatt csatakos, és testéhez tapad. Arca meggyötört, szemei halvány sárgák voltak, az idők során, a betegségek miatt, bezöldesedtek, de látszik, hogy valaha sárga volt. Tömzsi, rövid lábai vannak, és mérhetetlenül alacsony. Nem póni! Görnyedt testalkata van, fejét bőven leszegve tartja. Sután lép, a nemesiség már rég kiesett a mozgásából. Bukdácsol, olyan, mint aki a halálán van. Pedig nincs. Egyik lábán van egy mély sérülés, ami elfertőződött, így nem csoda, hogy sántít. Nem ismer gyógynövényeket, ezért minden rüh, uralja a testét, és nem kezeli magát, így nem sokára a vesztébe rohanhat.
Előtörténet: Kóborként érkezett, amikor csikó volt, bár már majdnem átlépett a tini korba. Megismerkedett a ménesekkel, mindegyikről tudta a szokásokat, de amikor a Rhetilával került szembe, csodálattal tekintett rájuk. Elhatározta, hogy tagja lesz a ménesnek. Erős, és szívós csikó révén, bevették a ménesbe. Bár nehézkesen, hiszen alacsony volt és tömzsi, de amint felfedezték, milyen jó erőben van, rögtön sikerült belopnia magát a ménes szívébe. Csodálatos volt, sok fiatal kanca oda volt érte, sokakat lenyűgözött tehetségével. Még a szigorú szabályoknak is megfelelt, habár gyakran keveredett balhékba. A neve, régen, Assurdo volt, ami olaszul annyit tesz: elképesztő. Nem ő adta magának, nem is a ménes. Senki sem tudja honnan jött, és hogy ki adta neki a nevét. Egy rejtélyes alaknak számított, de mégis mesésnek. Akkoriban még nem Axoun volt a vezér, teljesen más volt és Assurdo felnőtt. Akkor lett Axoun, a vezér. Több összetűzésbe keveredett, habár becsületes volt. Elkövetett azonban pár hatalmas hibát, amik fölött eleinte szeme hunytak, de úgy felgyülemlett az egész, hogy Assurdo hatalmas balhékba keveredett. Más lett a természete, agresszívabb lett, senki sem tudta mi lelte, mi ütött belé. Máig sem beszél róla, sem a tetteiről, amiket elkövetett. Axounnal párharcba is keveredett, és addig-addig tett rossz dolgokat, amíg megutálta a ménes. Csúnyán összeverték, sokszor megalázták, és kirekesztették a ménesből. Átnevezték Immanenak, ami szintén olasz szó, és borzasztót jelent. Mindenki megutálta, híre kelt a többi ménesben is. Senki sem szereti, de aztán az idők múlásával már csak elkerülték, nem szóltak hozzá, meg persze, elhitték a róla szóló pletykákat. Immane viszont társra lelt. Egy sötétkék holló lett a cimborája, aki mindenhová elkíséri. Egy távoli zugban él a száműzöttek területén, senki sem a barátja. Végtelenül lefogyott, nem kívánja az ételt, és egy betegség is hatalmába kerítette, amivel már jó két éve küzd. Senki sem segít rajta, de nem is várja el. Soha nem kért bocsánatot tetteiért, és eldöntötte, hogy nem is fog. Vállalta a száműzöttséget, de már kezd hatalmas kínná válni, pláne, hogy öregedik. Végtelenül.
|