Fortis

 

 

Név: Fortis
Becenév: Fort
Nem: mén
Kor: 5 év || Felnőtt
Származás: -
Fajta: unikornis
Ménes:  Ashtoot
Rang: Őr

 

Kijátszó: Vicky
Elérhetőség: -

 

Képessége: Lelkek beszéde Ez egy nagyon furcsa képessége, és igen csak megijedt mikor felfedezte, hogy képes beszélni az elhunyt lelkekkel. Nem csak a lovakéval, hanem bármilyen más állattal is. Nem fedezte még fel hogy mire tudja ezt használni. De már meg van az oka, hogy miért nem olyan bőbeszédű.

Teleport Hipp-hopp. Most látod, de most nem, mert máshol van. Mikor szarva felcsillan, Fortis teleportálásra készülődik, amit olyan szintre tudott már fejleszteni, hogy nagyobb távokat is képes vele megtenni.
Éles fény Akár vakítani is tud vele, de nem ezért éles. Hanem azért, mert elég mély vágásokat képes ejteni ellenfele testén. Ha használja ezt a képességét, a következő jelenetet képzelhetjük el. Fort szarvából, ködféleség kezd el, és beterít mindent. Aztán egy villanás, és kegyetlenül kezdenek egyfajta villámok cikázni ide-oda, ezek azok melyek vágdosnak. Ő irányítja őket, így magában, (ha nem annyira béna) nem tud kárt tenni. Azonban nagyon sok energiájába kerül, ilyes fajta támadást többször használni. Ezért inkább a fizikai erejét veti be többször.

 

Jellem: Ő pontosan az a mén, akiről minden kanca álmodik. Bátor, és védelmező típus. Legyen az bárki, ha baj van, ő egyből ott terem és segít. Őszinte, de többnyire csendes, általában csak tő mondatokban beszél. Azzal hogy önmagát adja, sok kanca szívét mondhatja magáénak, de ő nagy vonalakban gondolkodik. Szeretne majd családot, de csak akkor ha eljön annak az ideje. Szívesen ismerkedik, soha nem utasít el semmilyen társaságot. Ha harcra kerül a sor, addig küzd, míg kimerülten akarata ellenére földre nem zuhan. Nem ismer határokat-e téren, ha kell még fel is áldozza magát, csak azért, hogy fajtársai életben maradhassanak. Viszonylag bölcs, de nem szeret büszkélkedni tudásával. Véleménye szerint majd úgy is felfedezik azt amit tudniuk kell. Ő legalábbis így tanult. Romantikus pillanatai is vannak, de csak egy kanca közelében mutatja meg ezt az énjét, és csak annak, akit nagyon kedvel. Alapvetően is egy nagyon gondoskodó mén, apának kiválóan elmenne, persze ehez csak egy NORMÁLIS kanca kell, akivel lelkileg is eggyek.

 

Külső tulajdonságok: Fiatal, ez által elég izmos, és rugalmas. Alapvetően fekete szőre van, lábai fehéren végződnek, mellkasán és combján fehér jelek vannak, melyek izzani, és hullámozni kezdenek testén ha erejét használja. Fekete sörénye és farka van, homlokából pedig egy gyönyörű és állandóan enyhén fénylő szarv áll ki. Nem mondható masszívnak járása, inkább büszke. Soha sem tesz hirtelen mozdulatokat, ha nincs rá szüksége, és nyugalom van környezetében. Amikor mosolyog, sosem teszi azt nagyon. Szóval enyhén szokott csak elmosolyodni, de nevetni sem olyan hangosan hogy a másik ménes is meghallja.

 

Előtörténet: Ninwhurban született, az Ashtoot ménesben, melyet azóta sem hagyott el. Fort mindig is ilyen csendes és visszahúzódó csikó volt, de a korosztályában lévő más mének, gyakran akarták be bizonyítani azt, hogy ők mennyivel erősebbek. Többnyire sikertelenül, ugyanis Fort gyermekkorában nagy szerepet játszott egy idegen, kinek még a nevét sem tudta. Nem az apja volt, hanem valaki más. Ő mindig a „tanítójának” nevezte, mivel mindent tőle tanult. Legalábbis harcolni biztosan, ugyanis szülei nem nagyon foglalkoztak azzal hogy Fortis hogyan boldogul egyedül, vagy társaságban. Aztán minnél nagyobb volt, annál több kanca figyelmét kelltette fel, de ő nem nagyon foglalkozott velük. Más dolgok kezdték el őt érdekelni, de soha senkivel nem osztotta meg azokat. Aztán apja egy nap, elmondta neki mennyire elégedetlen fiával, mivel nem tartotta őt méltónak arra hogy egyáltalán fiának nevezze. Ekkor került felszínre bátorsága, mivel visszavágott apjának, és ő is elmondta véleményét, minek az lett a vége hogy harcba kezdtek. A családi botrányból Fortis került ki győztesen, de nem akart többé családja közelében élni, így elindult hát saját útján. Azóta harcokba nem igazán keveredett, de minden bizonnyal meg tudja magát, és másokat védeni. A mai napig nagyon foglalkoztatja az a kérdés hogy ki volt az a mén, aki mondhatni felnevelte. Sokszor tűnhet úgy hogy azt az illetőt keresni, de erről az elképzelésről már le tett. Családját azóta sem látogatta meg, és továbbra sem áll szándékában. Viszont álmaiban gyakran van velük, de azok csak is szép álmok szoktak lenni.