Név: Snow White
Becenév: Snow
Nem: kanca
Kor: 5 év || Felnőtt
Származás: Bolívia
Fajta: földi
Ménes:  Asthoot
Rang: Tag

Kijátszó: Mia
Elérhetőség: csanyi.reka@freemail.hu

Képessége: Snow nem éppen átlagos képessége, hogy alkalmazkodni tud a környezetéhez, már mint testileg. Ezt úgy kell értelmezni, hogy amikor úgy akarja, felveszi egy fa színét, vagy a bokrokét és beleolvad a környezetébe. Ezt viszonylag sokszor használja, hiszen így képes "letűnni" harc közben, vagy csak ha magányra vágyik. A másik, amit nem is mondhatnék képességnek, az az, hogy ki tudja zárni a gondolatkurkászó lovakat, ha azok úgy döntenének, hogy belekukkantanának a fejébe. Ezt úgy kellene elképzelni, hogy húz egy falat a gondolatai és a pofátlan ló között.

Jellem: Nem egy összetett személyiség, az alaptulajdonságai megvannak. Kedves kanca, bár az idegenekkel először bizonytalan, gyorsan megtalálja velük a közös hangot. Nem igazán rajong sem a viccekért, sem pedig a harcokért, utóbbit meg is lehet érteni. A lábáról nem sokan tudnak, mert nem szereti hangoztatni a magánéletét. Inkább hallgat, mint beszél. Alapjáraton nem az az elbújós típus, de persze neki is vannak rossz napjai, amikor pokolba kívánja az összes lovat. Könnyen barátkozik és szeret is. Rendkívül nyugodt személyiség, sinte semmivl sem lehet felbosszantani, akár mennyire is próbálkozol. Higgadtan és logikusan gondolkodik, mindig próbál pártatlan maradni a helyzetekben. Kissé nyuszi is, nem szereti a veszélyes dolgokat, inkább megpróbálja kihúzni magát a feladatból. Ő az életet nem úgy nézi mint egy szivárványfelhőt, sokkal inkább a komolyságra összpotosít. Éretten gondolkodik és egy kicsit talán elvárja, hogy mások is kövessék a példáját. Sokszor segítőkész, a szeretteit pedig főleg megvédi. Őszinte ló, de nem vágja rögtön az arcodba a véleményét, hanem szép, finoman közli veled az igazságot. Jó ember - vagyis itt ló - ismerő, az érzékei szinte soha nem csalnak.

Külső tulajdonságok: Az első, ami rögtön szemet szúrhat, az az albinizmusa. Igen, jól hallottátok, Snow albínó. Testén minden egyes szőrszál törtfehér színű, szeme pedig kék. Bőre rózsaszín, ami leginkább az orrán látszik, de néha, ha jobban megfigyeljük, a patái felett is érvényesül, kis részben. Marmagassága középtermetű, hasonlít a telivérekhez, de mégsem az. Körülbelül százhatvan-százhatvannyolc centiméter között ingázik. Teste, kanca létére is nagyon izmos és teherbíró is, de.... igen, most jön a de. Csikókorában eltörte a hátsó jobb lábát, ami nem gyógyult be rendesen, de még is életben maradt és használni is tudja. Arra a lábára néha ántít egy kicsit, van olyan is, hogy egész nap nem bír felállni, mert begörcsöl neki, ezzel iszonyú fájdalmat okoz. Harcokban nem a legkiválóbb ló, de a képességével meg tudja védeni magát, egy ideig.

Előtörténet: Bolívia... valahol Bolíviában született, de ki tudja már hol. Anyja és apja is díjnyertes lovak voltak, sok versenyt megnyertek és arról volt szó, hogy a kanca is a nyomukba lép, de nem így lett. Két éves kora körül, amikor az egyik versenyére edzettek, a hátsó jobb lába megrándult, de a trénerei nem törődtek vele és tovább edzették. Az első komolyabb versenyén a bokszban történt valami, amitől beütötte a lábát és bár elindult a versenyen, a cél előtt kátszáz méterrel valahogy félrelépett és eltörte a lábát. Az albínó kanca már így is különleges volt, nem csak azzal, hogy versenyzett és a színe is más volt, hanem az által is, hogy két és fél hosszal vezetett. Sokan hasonlították Ruffianhoz, aki szintén eltörte a lábát, de végül elaltatták. Az albínó viszont kitartott és mások is kitartottak mellette, viszont a műtétjét elszúrták, így a lábára kissé lesántult. A "felépülése" után pár nappal már jobban volt, de soha többé nem tudott versenyezni. Ansiel ekkor fedezte fel a kanca képességeit és a három éves lovat a szigetre hozta. Valószínüleg ő az egyetlen olyan ló, akit nem csikó, hanem felnőttkorában fedezett fel Ansiel.