Név: Frayec
Becenév: Fray (Fraj , Fréj)
Nem: kanca
Kor: 5 év || Felnőtt
Származás: Ismeretlen
Fajta: földi
Ménes:  Rhetila
Rang: Harcos

Kijátszó: Nelo
Elérhetőség: Nelohokavok@index.hu

Képessége: "A tűz ellen csakis tűzzel lehet felvenni a harcot." Mert aki a tüzet birtokolja az birtokolja a hatalmat. Fray nagyon ügyesen használja ki képességének minden elemét, tulajdonságát és igyekszik a maga hasznára fordítani azt. Ám a tűz, amit ő birtokol, nem az a földön megismert átlagos tűz, ez sokkal égetőbb, mélyebbre hatol az érzelmeknél is. Mérete és iránya bárki által befolyásolható, viszont aki nem ért hozzá, annak maga a pokol. Fray a tüzet számtalan sokféle formában bírja használni: hamu, szén, füst és parázs, s ezeket is többféle alakban. Tűzgolyó, parázseső, füstfelhő, s ezek csak pár példák, melyek egymagukban is hasznosak tudnak lenni. Együtt viszont könnyedén végzetessé válnak, már ha irányítója kordában tudja tartani. De gondoljunk a támadás másik oldalára: a védekezésre. Egy magas, oltatlan tűzfal szinte mindentől megvéd, ha erejét idejében befolyásoljuk.
Mint támadásra, mint védekezésre alkalmasak a következő eszközök, melyeket Fray előszeretettel használ: tűzgolyó, tűzgyűrű, vakító robbanás (nem veszélyes csak elterelésre való) stb. Kedvenc fegyvere a tűztövis. KÉP Nem néz ki halálos fegyvernek, de Fray igazán jól ki tudja használni a bogyók kínálta lehetőségeket, szóval nem árt komolyan venni, ha pici piros vagy narancssárga valamik potyognak az égből, vagy éppen követnek.
A legfontosabb amit tudni kell, hogy akármilyen alakot képes létrehozni a tűzből, s ezeket ameddig energiája bírja mozgatni tudja.
Van egy titkos, rejtett képessége is amit még nem tudott teljesen kifejleszteni, ez a méreghatás! Bármilyen virágzó növényt meg tud mérgezni, ha az a növény tűzszínű (piros, sárga stb.). Ez a mérgezés annyiban kapcsolódik össze a tűzzel, hogy a méreg maga akkor hat, ha Fray nincs a közelben. Hogy hogyan lehetséges ez? A méreg tualjdonképpen hamu, amit a szél vagy a darazsak hordoznak/szállítanak szét a messzeségben.  Ezután már csak egy kis szikra kell, és máris kész a kívánt hatás, legyen az parázseső, hamufelhő vagy más egyéb dolog, amivel a hamut megáldotta Fray. A hamu olyannyira pici, hogy észrevehetetlen, de Fray megérzni, ha mérge a közelben van, akkor távolodik, hogy aktiválhassa azt. Ezt ritkán használja, mert sosem tudja meg az eredményt, hiszen távol van, amikor a csapás bekövetkezik, na meg igen nagy energiaveszteséggel is jár a megmérgezés folyamata.

Jellem: "Azt hinnéd, kedves, önzetlen, hogy ő csak jót akar mindenkinek, de aztán megérint. Szerelemmel érint meg, ami éget, mint a tűz, azt mondod, milyen forró, mennyire szép, el vagy varázsolva, de az nem varázs, méreg!" Mert minden tűzszínű virágot képes megmérgezni. Ez a tevékenység még nem az erőssége, de idővel mesterré válik, eme képesség elsajátításában is.
Igen okos és megfontolt kanca, aki nem fél a vízbe merészkedni! Attól, hogy a tűz erejét birtokolja, teljesen olyan ló, mint mindenki más körülötte. Még külsőre is teljesen átlagos, habár szívesen hordana egy tűzglóriát a feje felett. Legtöbbször komor, mogorva a többi gyámoltalan kancával és az idegenekkel, de az időseket és a bölcseket alázatosan szolgálja és tiszteli. A csikókkal sincs semmi baja, amíg azok engedelmeskednek és szófogadnak neki. Kissé irányító jellem, megvan benne a dominancia, de mindig tudja hol a határ!
Ha harcba keveredik nem hátrál, szereti a kihívásokat és a vérontást, barátait tüzön-vizen át védelmezi. Szeret a maga feje után járni, de ha téved azt bölcsen beismeri, attól függetlenül szeret okoskodni és beleszólni egyes dolgokba. Szívét égő lándzsák veszik körűl, amit annyit takar, hogy kevés lovat képes úgy szeretni, mint azt akit párjának fogad. Többször is volt már szerelmes, és hűségesen tud szeretni, de mára csak néhány barát maradt, akiben igazán megbízik és szereti őket.
Többekközt kedveli a humort és a tréfát, de ne essünk nála túlzásba! Általában nyugodt természetű, bárkivel el tud csevegni akivel szótért, de hamar kirobban belőle az ördög.

Külső tulajdonságok: Fray egy átlagos marmagasságú kanca, ami pontosan 162 cm, tömege meghaladja a 488 kg-ot. Szőre színe átmenetet képez a pej és a sárga között, inkább ennek a kettőnek a keveréke. A sárgához túl sötét és barnás, a pejhez, meg túl világos és fényes, és a sörénye,farka sem fekete. Különösebb jegyek nincsenek a testén, teljesen földi és egyszerű a megjelenése, de ettől még igazán szép, ívelt, vonalas teste van. Bár izomzata nem ér fel egy csődörével, de a kancák között meglehetősen kimagasló. Lábai hosszúak, melyekkel igen sebesen képes vágtázni, főleg ha még egy kis lökhajtást is használ. Combjai erősek, mellkasa keskeny, akárcsak háta, így a galopp számára felér egy lassú vágtával. Az ugrásban nem remekel nagyon, magasabb tárgyakat nem tud segítség nélkül átugrani, ő inkább a sebesség és az erő híve. Sörénye és farka átlagos hosszúságú és olyan színűek, vagy egy árnyalattal sötétebbek, mint teste. Érzékszervei kifinomultak, főleg szaglása, ez utóbbit használja a legtöbbszőr.

Előtörténet: "Én egymagamban is harcba szállok, mert bennem megvan, ami bennetek soha nem lesz, az a tűz, ami a szégyent is felégeti, mert a szégyen a legkegyetlenebb ellenfél, a szégyen a legnyagyobb átok." Mint már tudjuk kissé zárkózott és nem érzelmeskedik mindenkivel. Múltja meglehetsen zűrös és felejthetetlen a számára. Egy teljesen átlagos farmon született, szüleit juhpásztorkodásra idomították. Őt is annak szánták, hogy a család fia majd az ő hátán fogja terelnia nyájat. Nevelése kissé nehézkes volt, mert nem a legtehetségesebb kancaként jött a világra. Nem engedelmeskedett ahogy azt megvárták tőle. Amint elérte a 2 éves kort többször is elszökött a tanyáról, és a közeli legelőkre vágtatott. Hamar felfedezte képességét, amit először csak a juhokon tesztelt. Teljesen kezdő volt még, így sok galibát okozott, de volt annyi esze, hogy csak éjszaka járt ki. Nem látta értelmét, hogy itt maradjon a tanyán, el akart végleg szükni, apját úgy sem szerette, sőt senkit, mert nem értették meg, hogy miért viselkedik olyannyira furcsán. A gazdák egy viharos éjszakán minden lovat bezártak a boxukba, ahonnan már nem könnyű megszökni. Fray azonban nem bírt magával. Azt tervezte, hogy egy villámcsapáskor tüzet kelt és elmenekül a keletkező fejetlenségben. A villám csakhamar jött, de távoli volt, így az első lehetőség elbukott, a másodiknál meg bejött egy fickó ellenőrizni őket. Hát Isten harmadik igaza : harmadjára közvetlen az istálló mellé csapott a villám a nyílt terepen, és Fray ekkor egy lángcsóvával lángra lobbantotta a boxát. Ő maga terészetesen nem égett, de az ázott fa töredezni kezdett, melyre Fray pár erős rugással rásegített így pár percen belül kint is volt. Ezvolt azaz éjszaka amikor utoljára látta családját és a tanyát. Kissé szomorúan, de kalandvágyóan távozott, s eltűnt az erdő rengetegében. Ám szabadsága nem tartott sokáig. A vihar ugyanis már tanyákon is elszabadult lovakat eredményezett, tehát sokan indultak megkeresni jószágaikat. Fray-t is befogták egy egyszerű csapda segítségével, amire nem számított. Annyira érdekelte, hogy van-e rajta kívül még olyan ló akinek különös képessége van, hogy nem figyelt lépteire és máris megtörtént a baj. Amegtaláló hirdetést adott fel rá, hogy díj ellenében hazajutatja, de nem volt rá jelentkező. A következő héten rendezték a tavaszi vásárt, amelyen Fray jó summáért eladásra került. Az eladó azzal állt elő, hogy nagyon vad és tüzes, nem lehetett megülni, így sokan versenyeztek érte. Végül egy ritka goromba vadász vette meg, akira arra esküdött fel, hogy ő egy éven belül megszelidíti.
Terve az volt, hogy befedezteti egy nagyon nyugodt ménnel, és amikor megjön a csikó, akkor azt eszközként használva elnyeri Fray szívét. Ekkor Fray már 3 éves volt, tehát semmi akadálya nem volt a férfi tervének. A fedezés sok gonddal járt, mert Fray nem hagyta magát, de egy nehétestű csődör alatt mindenki magadja magát, ő is kénytelen volt. Bő 11 hónappal később megszületett a fekete kiscsikó. Fray nem tapasztalt anya, és a farmer tudta ezt, mert ki is használta. Egy héten belül elérte, hogy megsimogathatta Fray nyakát és orrát. Mert igenis volt annyi érzelem a kancában, hogy nem szökött el ismét, mert szerette fiát és óvta. Csak a nevelésében kapott segítséget, de azt sem sokáig. Egy éjszaka egy másik kanca tűnt fel a tájon, vagyis a karámon belül. Fray megijedt, de nem esett kétségbe, csikója elé állt, hogy megvédje azt. Az idegen ló Ansiel volt, aki látta a csikóban a képességet és eljött érte. Viszont az anyáról nem tudta, hogy mire képes, mert abban az évben amikor Fray született, nagyon sok képességgel rendelkező csikó jött még a világra. Mikor Fray felvett egy védekező pozíciót Ansiel még nem tudhatta, hogy ezen az éjszakán nem csak egy lóval fog hazatérni. Megkerülte Fray-t és a csikóhoz közeledett, ám ekkor Fray képessége "akitválódott" és patái lángban kezdtek égni. Nem lehetett tudni, hogy Ansiel mit érzett ekkor, de minden esetre is jól döntött, mert annyit mondott, hogy: "Velem jöttök!" s azzal a csikót Ninwuhr egyik szegletébe, míg Fray-t a másikba helyezte el.
Fray nagyon sokáig kereste fiát, de kezdett kihalni belőle a remény, hisz még anyatejen élt és anélkül semmi esélye. Viszont alaposan kiismerte az új területet, s legnagyobb megdöbbenésére csak olyanokkal találkozott akiknek mind-mind van valamilyen képességük. Azóta már eltelt egy év és Fray a mai napig félboldogan él a hatalmas szigeten.