Történet
Csak hogy tudd, hol is vagy. Oké, nem lesz olyan hosszú, de a lényeg benne lesz, és ez a fontos. Ha az alapokat érted, az egészet érteni fogod... de erről nem is mondok többet.
Van egy szép hely, valahol az Univerzumban, melynek neve Ashyria. Ez egy egész bolygó, de csak egyetlen nagy kontinens található rajta: a többit mind elfedi az óceán. Állítólag, ebben még a legbölcsebb és legokosabb lovak sem biztosak. Szóval, ezen kontinens maga Ninwuhr. Ez a hely a lovak birodalma, ők uralják, embernek helye itt nincsen. Igazából Ninwuhr vidéke csodálatos: hatalmas síkságok, fenséges hegységek tagolják, és rengeteg folyó szeli át az egész kontinenst. Sok-sok apró kis patak csordogál arrafelé, és az egész tele van olyan növényekkel, amikről mi csak álmodozni tudunk. Természetesen nem veszélytelen a bolygó. Ezért ménesek alakultak az évek során, hogy együtt összetartva tudják túlélni ezt a kissé veszélyes Paradicsomot. Na, persze nem olyan vészes a helyzet, hogy mozdulni sem lehet a sok vadállattól, de azért húsevők is tanyáznak a szigeten. Persze vannak bátor lovak, akiknek a büszkesége túl nagy ahhoz, hogy csatlakozzon egy méneshez, vagy csak kirakták a bandából, mert valami rosszat csinált. A ménesekben általában sok olyan bűn van, ami miatt kirakhatják a szűrét az illetőnek, legrosszabb esetekben pedig kivégzéshez kell fordulni. Az egyes ménesekben gyakoribb megoldás, mint a másikban, ez mindig a vezértől függ.
Felvetődik benned a nagy kérdés: hogy a fenébe kerültek ide a lovak? Hogyan kerülnek ide? Elvégre, ha mindig ugyanazok a lovak lennének itt, eléggé nagy beltenyészet alakulna ki. Tehát a kérdés adott.
Ninwuhr-t a lovaknál sokkal nagyobb erők irányítják. Az istenek, akik Ninwuhr jövőjét írják, ott vannak, ahol legkevésbé sem számítunk rájuk. Felbukkannak, megbüntetnek vagy megjutalmaznak. Hiába a sok szupererő, az istenek akaratát senki sem írhatja át.
Apropó szupererő. Bizony, nem tévedés, jól hallottad. Itt a lovak képességekkel rendelkeznek, de ha jobban tetszik: természetfeletti erőkkel. Ezen a világon normális dolognak tűnnek, ma már senki sem figyeli, kinek mi a képessége. Egy öreg ló éleszt újra egy elhervadt tulipántot - és? Kiscsikó korcsolyázik a nyári forróságban, képességeit próbálva - ch, ennél jobbat tudok... Vágtázó paripa húz maga után tűzcsíkókat, és amíg nem éget meg senkit, ez fel sem tűnik. A kiscsikókon kívül mindenki figyel a képességeire, és szinte sose esik bántódása a másiknak, kivéve csata során. Akkor viszont szinte kötelező kamatoztatni tehetségünket.
Oké, most már mindent tudsz a lovakról és Ninwuhr-ról. De mégis hogyan kerülnek ide a lovak?
Minden ezredik csikó vérében ott csörgedezik a mágia. Ansiel, az istennő, kinek dolga a földi világ megfigyelése varázscsikók után kutatva, rögtön észreveszi, hogyha egy ilyen különleges utód jön a világra. Hiába örül a gazda a csikónak, másnap már nyomát sem találja. Ansiel ilyenkor a saját véréből hint a padlóra, hogy azt higyjék, a kiscsikó meghalt. Egy gyors, és rövid beszélgetés az anyával, és a csikóval együtt megjelenik Nimwuhr-on, lerakja egy ménes közelében és eltűnik. Visszamegy figyelni.
Az istenek a ménest az új jövevény felé irányítják, és a csoportoknak kötelességük a kicsit bevenni, hogy felneveljék. Kivételes esetekben vándorok is magukhoz vehetik a támadható apróságot, vagy ha nagyon bátor kicsiny, és látszik rajta, akkor egyedül is felnőhet. Miután a csikó felnőtt, választhat, hogy marad, vagy útra kél. Ekkor már a képességei birtokában van, és általában jól használja őket.
Most, hogy bekalauzoltalak Ninwuhr világába, remélhetőleg mindent értesz. Ha valami mégsem tiszta, nyugodtan kérdezz tőlem, és én válaszolok! :)
|