Mindenhol ott vannak.
Mindenhol r�d leselkednek.
Mindenhol figyelnek.
�s veled t�pl�lkoznak...

Igen, a ragadoz�kr�l besz�lek. �k is fontos r�szei a j�t�knak, remek�l belehet �ket �p�teni a szerepbe, ha izgalomra �s harcra v�gysz. Kezdj�k is, milyen ragadoz�kkal tal�lkozhattok a j�t�kban:

Fontos: A ragadoz�kra nem hatnak lovaitok k�pess�ge, egyik sem! Immunisak a k�pess�gekre, �gy csak �s kiz�r�lag puszta er�vel �s j�zan �sszel lehet legy�zni vagy elijeszteni �ket. Maximum v�dekezni lehet �lc�val, id�z�ssel vagy alakv�lt�ssal, de b�ntani, hozz��rni �s megsebezni nem lehet �ket k�pess�ggel!

Puma

El�g vesz�lyesek, j� vel�k vigy�zni. A pum�k homoksz�n�ek, fekete hegy� f�lekkel �s farokkal. T�bb mint 50 km/h sebess�ggel is futhat, 6 m�terre ugrik el �ll� helyzetb�l, f�gg�legesen 2,5 m�tert ugrik. Harap�sa j�val er�sebb, mint b�rmely h�zias�tott kuty�nak. A feln�tt h�mek t�bb mint 2,5 m hossz�ak (orrt�l farokig), �s k�r�lbel�l 70 kg-ot nyomnak, de kiv�teles esetekben el�rthetik a 90 kilogrammot is. A feln�tt n�st�nyek 2 m�terre n�nek meg, �s s�lyuk k�r�lbel�l 35 kg. A pumak�lyk�k sz�re barn�s-feket�s sz�n� p�tty�kkel tark�tott, �s farkukon gy�r�k l�that�k. �lettartamuk �ltal�ban 25 �v. T�k�letesen beleolvadnak a k�rnyezetbe, lesb�l t�madnak. A hegyekben �lnek, de ritk�n a s�ks�gokon is el�fordulhatnak, rendszerint t�pl�l�k ut�n kutatva. 

Tigris

Az itt �l� tigrisek nagyban hasonl�that�ak a F�ld�n �l�kh�z. Csup�n m�retbeli, k�pess�gbeli tulajdons�gok k�l�mb�ztetik meg. Tests�lyuk 200-250 kg k�r�l mozog, ami t�k�letesen illik 2-3 m hossz�s�gukhoz. A h�mek nagyobbak, mint a n�st�nyek. Visszah�zhat� karmaik �s er�s l�baik seg�ts�g�vel kiv�l�an m�sznak f�ra, �s ak�r 8–10 m�teres ugr�sokra is k�pesek. Territ�riumukat er�sen jel�lik, �s f�ltik, f�leg a m�s tigrisekt�l, de minden �l�l�ny �ltal�ban ker�li. Nem nevezhet� �jjeli vad�sznak, nappal is gyakran k�borol. Ak�r 80km/h-ra is k�pes felgyorsulni, de ezt nem tudja sok�ig tartani. Erd�s r�szeken �l. 

Onorm

El�rkezt�nk az els� l�nyhez, amely csak Ninwuhr vil�g�ban tal�lhat� meg. A nev�k onorm, mely a n�p nyelv�n azt jelenti: lesb�l t�mad�k. Igen, ezek az 1 m�ter marmagass�g�, 1,5 m�ter hossz�, r�ka-farkas szer� hibridek falk�ban j�rnak. Karcs� testalkat�nak k�sz�nhet�en k�nnyed�n cik�zik a f�k k�z�tt, k�nnyed csontjai hab�r k�nnyen t�rnek (�s ez egy j� sebz�si pont), lehet�v� teszik a gyors mozg�st. Nem b�rja a nagy terhel�st, de r�vidt�von a 60km/h-ra is felgyorsul. Hossz� fark�val egyens�lyozik, ak�r egy korm�ny, ennek seg�ts�g�vel fordul, mint egy vidra, csak nem a v�zben, hanem a sz�razf�ld�n. Bund�ja a nyak�n, �s a fark�n a leghosszabb, t�m�r, s�r�, hogy v�dje �ket a hideg ellen t�len. Sz�ne �ltal�ban fekete vagy sz�rke, de s�t�tbarna vagy nagyon ritk�n r�zv�r�s is lehet. �jszakai vad�sz, t��les l�t�s�val k�nnyen felfedezi a zs�km�nyt. Egyed�l kisebb r�gcs�l�kra vad�szik, falk�ban ak�r egy lovat is legy�zhetnek.

Cervo

Ez az �llat tulajdonk�ppen egy farkas-szarvas hibrid, �vsz�zadok alatt mut�l�dott ilyen gy�ny�r� �llatt�. K�l�n�s megjelen�ssel b�rnak, nappal teljesen �tlagos farkasok, de k�s�bb, ha lesz�ll az �j, k�nos vony�t�s k�zepette v�ltoznak �t, cervo-v�, ami annyit tesz: szarvas. Mindig kisebb nagyobb csoportokban vad�sznak, az egyed�l l�v� egyedek gyakran �henpusztulnak. Nem lopakodnak, mert rejt�sz�n�k nem igen van az �jszaka s�t�tj�ben, ugyanis sz�rzet�k fluoreszk�l�, szem�k mindnek vil�gosk�k sz�nben izzik, s ha belen�zel nem tal�lsz pupill�t. �rdekes m�don a szarv fej�ken nem szolg�l k�l�n�sebb dolgot, mondhatni d�sznek, elrettent�snek van, ugyanis nem tudnak vele el�refele d�fni, csak akkor ha al�d ker�lnek, s akkor is felefe a hasat c�lozva. Ak�rcsak a farkasokn�l, �k is mindenf�le m�retben, sz�nben �s testi adotts�gokban l�teznek, de csak �jjel lehet �ket megk�l�mb�ztetni F�ld�n �l� t�rsaikt�l. Mivel nem lopakodnak, vad�szatuk sikere gyorsas�gukban �s taktij�ukban m�lik. Beker�tik �ldozatukat �s �ssze-vissza cirk�lva megzavarj�k f�nyj�t�kukkal azt. Neh�z szabadulni ebb�l a d�szes k�rb�l, de ha siker�l akkor t�bb kil�m�teren k�pesek k�vetni zs�km�nyukat. 

Alire

Konkr�tan Ninwuhr macsk�i. �m nagyobbak, ak�r 35-40 cm marmagass�g�ak is lehetnek, sz�val j�val nagyobb termet�ek, mint F�ldi t�rsaik. R�ad�sul itt csak 1 fajta tal�lhat� meg: a perzs�khoz hasonl�, t�m�tt, s�r� bund�j� egyedek. Sz�n�k v�ltoztatos, legink�bb fekete, de rengeteg �rnyalatban el�fordulnak, szinte mindegyikben. Nagy szem�k kiv�l�an alkalmazkodik a gy�r f�nyhez is, �gy s�t�tben is j�l l�tnak. K�nny� csontjaik laz�n kapcsol�dnak egym�shoz, rugalmas test�kkel k�nnyed�n sz�kellnek 2-3 m�ter magasat is, �s el�gg� gyorsan futnak, ak�r hossz�t�von is. Hab�r �ltal�ban egerekkel �s kisebb r�gcs�l�kkal t�pl�lkoznak, el�gg� f�ltik ter�let�ket, �gy ha tal�lkozunk eggyel, kicsi termet�hez k�pest igen nagy sebeket ejthetnek benn�nk �les karmaikkal �s fogaikkal. T�mad�suk ellen Ninwuhr gy�gy�t�i nem igaz�n tudnak fert�tlen�teni, a sebek k�nnyen elfert�z�dhetnek...

Dranor

�ll�t�lag az �ce�nban �l egy ilyen l�ny, akinek a neve Dranor. Illetve nem is �l, mert k�ztudott, hogy halott. Az els� legend�k akkor sz�lettek, mikor m�g r�ges-r�gen egy szemtan� l�tta, hogy az �ce�nban egy boldogan �szk�l� l� hirtelen elt�nik, nyihog�st hallat, azt�n egy v�rv�r�s szem�, foszladoz� l�fejet a m�lybe r�nta. A szemtan� r�m�lten menek�lt, �s eg�sz Ninwuhron elterjedt ez a h�r. Senki sem tudja, igaz-e a legenda, de mindenki nagyon f�l az�ta az �ce�nt�l, f�leg, hogy ezek ut�n rengeteg ilyen eset t�rt�nt. Azt sem tudj�k, hogyan ker�lt oda, ki volt � �let�ben, �s hogy mi a c�lja... Vannak, akik azt �ll�tj�k, t�bben vannak, �s m�r a foly�ban is vesz�ly leselkedik r�juk. Ki tudja? Am�g foghat� bizony�t�k nincs a l�tez�s�re, senki sem tudja b�tran �ll�tani, hogy � l�tta Dranort. Tal�n a partra kisodr�dott l�csontv�zak el�g bizony�t�kul szolg�lnak? Minden esetre is akik a viz k�pess�ggel b�rnak tal�n egyszer felfedik titk�t.